Mielőtt belemelegednénk házfelújítás történetébe, az első részben megragadnám az alkalmat, hogy általánosságban képet adjak az alapvető különbségekre a magyar és az angol építkezési szokások között.
Pár éve Diger már kifejtette egy posztban a különbségeket, de bevallom ha akkor figyelmesebben olvasom, akkor pár meglepetést elkerülhettem volna. Pár helyen szeretném is felhasználni az akkor olvasott információkat.
Ha Angliáról beszélgetünk szerintem mindenkinek elsőre a piros téglás, 1-2 emeletes, kiugró homlokzati ablakkal , szépen sorba sorakozó utcakép ugrik be. A most lakáscélra használt házak túlnyomó része tényleg ezek a „victorian terraced house” névre hallgató ingatlanok , amik nagyrészt a XIX. század végén épültek.
A különbsége már az alapoknál kezdődnek, az angolok gyakorlatilag nem csinálnak lábazatot, vagy legfeljebb harminc centit, de az se látszik.
A magyar háznak csinálnak egy magas lábazatot, azt teljesen betöltik földdel és a vízszigetelés fölé tesznek tíz centi betont a ház teljes alapterületére és ez a fogadószint. Ez fogadja a falazatot.
Az angol háznál ezzel szemben az alapra mindjárt elkezdik felhúzni a dupla falat. Egy külső és egy belső kisméretű téglafalat. Ma már belülre szürke nagyméretű blokktéglát tesznek. A kettő között tíz centi légrés van és a két fal vas távtartókkal helyenként össze van kötve. A belső fal három sor tégla után abbamarad, és itt jön a legérthetetlenebb rész, mert egy komplett emeleti födémet tesznek a földszintre harminc centivel a föld fölé. Úgynevezett padlófödémet.
Ezt a szokásukat a mai napig megtartották csak a fát betongerendára és kefnikre cserélték.
A külső falra helyenként szellőzőrácsokat tesznek, amivel kiszellőztetik ezt a harminc centis légrést. A külső fal az alapról van indítva és a legfelső födémig tart, ezért nem látszik lábazat.
A belső falat megszakítják a födémek, de ezek után mennek felfelé az utolsó födémig. A két fal között a tíz centi légrés biztosítja a hőszigetelést.
Itt minden gerincvezeték a padlóban fut, tehát figyelni kell a csavarozással és a szennyvízelvezetéssel sem bajlódtak mert a falon kívül futnak a csövek, amik jórészt öntöttvasból készülnek. Nem szép látvány, de csőtörésnél nem kell szétszedni a fél házat.
Mint minden háznak a világon, azért itt is a fő ellenség a víz és az van bőven. Én is csak a házvásárlás után tudtam meg, hogy ezt azért könnyen lehet ellenőrizni a házba különböző helyeken elhelyezett szerviz ajtóknál, ezt azért érdemes, ha nem akarunk így járni.
A következő részben végre fény derül a nagy titokra, hogy miért is van külön csapon a meleg és a hideg víz és lehet, hogy eljutunk a „miért kell padlószőnyeg a fürdőbe” kérdés megoldásáig is.
