Mit keres a puding a falon?
2018. június 15. írta: Pajer

Mit keres a puding a falon?

Nem szeretném tovább feszíteni a „minden angol termék szar és az angolok hülyék- bezzeg a magyar milyen tuti” és kontra feszkót, de a mostani témánk is biztos fel fogja kavarni az ilyen irányú érzelmeket. Pedig szerintem minden szakkritikusnak be kellene látni, hogy a föld más pontjain más és más logika alapján építkeznek, de a végeredmény mindenhol ugyanaz, a helyi szokásoknak, igényeknek megfelelő élhető terek létrehozása.

Az első nagy akadályok, azaz a víz, villany áthelyezése, a veszélyes és felesleges részek megszüntetése után már költségesebb, de kedvesebb feladat következett, a helyiségek átvariálása és a bedöglött ablakok cseréje. A házban végzett ásatási munkák során talált, hézagolásra használt újságokból kiderült, hogy az utolsó nagy átalakítás kb 1983-ban történt, amikor kidobták a ház közepén lévő kéményt. Így alul és felül is el kellett bontani a helyiségeket elválasztó falat. Ennek következtében a földszinten a reception room, (az első szoba) és a living room, (második szoba) összenyitásra került és úgy is maradt. Persze mi ezt most visszafalazzuk, hogy nyerjünk még egy hálószobát, mivel betyárul nem szeretek lépcsőzni. 

Az emeleten a téglafalat lecserélték gipszkartonra. Az életünk egyszerűsítése végett mi ezt áthelyezzük egy méterrel, hogy helyet nyerjünk a fenti fürdőszobának. Két dologra kell nagyon figyelni, hogy az angol „stukatur” mennyezet az nem olyan, mint a hazai, tehát nem egy deszkára szögelt nádfonat van agyaggal lekenve, vagy valamivel bevonva, hanem apró lécek, mész és szőr keveréke, melynek semmi tartása. Ebből következik a másik dolog, hogy figyelni kell, mit tart az elbontott fal. Mi esetünkben az egész menyezetet az emeleten ez a fal tartotta, így fel kellett kötnünk a gerendát a tetőhöz

A nyolcvanas években én még mint felelőtlen gyermek, otthon vettem részt egy padlástér beépítésén, de nem emlékszem, hogy a gipszkarton felmerült volna opcióként. Dög nehéz préselt falappal gazdálkodtunk (86'), amit csak fűrészporos tapétával lehetett álcázni, barna xyladecor-os gerendákkal vegyítve.

A kép illusztráció, nem ez volt a miénk

Szumma szummarum, a falbontást pillanatok alatt megoldottuk, már csak az új falakat kellett a helyükre tenni. Mi is csak gipszkartonban gondolkodtunk, mint az elődeink, így ellátogattunk a helyi OBI-ba azaz a B&Q-ba. Először nem értettem, hogy miért van két táblaméretű gipszkarton, és a kisebb arányosan miért lényegesen drágább, de a vásárlást követően rá kellett jönnöm a miértjére. Ekkor az első  nagyobb (120*240) lappal megpróbáltam felmenni az emeletre és félúton elakadtam, be kellett látnom, hogy csak egy megoldás van, mindent félbe- illetve méretre kell vágni a földszinten, és utána tudom felvinni az emeletre.

A gipszkartonozás szerintem a világon mindenhol ugyanaz, ez már tényleg független a helytől. Itt egy nagy különbség van, az a végső glettelés. Ameddig otthon kikenik a toldásokat és a csavarok helyét és csiszolnak, addig itt ez egészet leglettelik egy rózsaszínű masszával, csiszolás nélkül tükör minőségben.Az anyag álaga kb mint a pudingé (otthoni) és ezt folyamatosan pakolgatják forgatgatják, vagy villámgyorsan felkenik. Ezek ez emberek a (Plasterer) csak ezt csinálják. Egy szoba 200 font és egy bő félnapos munka. A másik ijesztő, hogy 5 zsák anyag, azaz 125 kg cucc és 60 liter víz kerül fel egy kb 12-15 m2-es szobára. Maga a szerszám is különbözik, mert nemcsak ők, de a vakolók is ezt a lapot használják kívül- belül.

Sok háznál probléma a 15-20 éve átsöpört műanyag ablakcsere láz idején kicserélt üvegek bedöglése, azaz belül párásodnak, nekünk 12-ből 11. Ezeket apránként ki kell cserélnünk. Első körben az új fürdőszoba, konyha átmenete, maga a konyha és a végébe elhelyezendő francia ajtó került sorra.

Az anyagában nem is, de a nyitás szisztémájában nagy a különbség. Az otthon megszokott, befelé bukó-nyíló ablakok helyett, itt eleve minden kifelé nyílik és bukik, minden fajta felosztásban. Az osztási helyekre betesznek nyíló vagy fix megoldásokat, azaz lehet, hogy egy három osztású ablaknál csak az egyik elem nyílik (vagy még az sem) . Hazudnék, ha letagadnám, hogy nem gondolkodtunk a számunkra megszokott befelé bukó nyíló megoldásban, de a végén elvetettük. Egyrészt tök jó, hogy a kifelé nyíló ablak nem vesz el teret a szobából, plusz nem ver be az eső, ami - lássuk be - elég gyakori jelenség Angliában. Egy hátránya van, hogy nem lehet muskátlis ládát felszerelni a falra. Még egy piros pont az angoloknak, hogy minden ablakkilincs zárható, gondolom ugyanolyan kulccsal, de mégis zárható.

Nekünk ez volt az első nagy roham, hogy valamilyen szinten beköltözhetővé tegyük a házunkat, hogy utána már egy kicsit nyugodtabban folytathassuk a felújítást és álmaink megvalósítását.

Ez a tipikus ilyen volt - ilyen lesz, persze még messze nem vagyunk kész

Még a nyári szünet előtt a következő részben foglalkozunk az angol kert lehetőségeivel, ami megvalósítható Európa legsűrűbben lakott városában.

 

Csatlakozz az  Egy angol ház Facebook-közösségéhez és kövess minket az Instagramon!  
Nem fogjuk megbánni.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://egyangolhaz.blog.hu/api/trackback/id/tr3814645367

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása